Flickr
Blogger
Telefon: +36-30/476-86-82 | E-mail: termelzoltan@gmail.com

Kerület bemutatása

Budafok-Tétény rövid története

Budafok–Tétény a főváros XXII. kerülete, Budapest délnyugati részén fekszik a Duna jobb partján. A ma közel 60 ezres lélekszámú kerület 1950-ben jött létre Budafok város, valamint Nagytétény és Budatétény községek egyesítésével. Természet földrajzilag a Budai-hegység déli előterét alkotó dolomitból es mészkőből álló, karsztos felszínű Tétényi-fennsíkon és annak a Dunáig lefutó lejtőin terül el, amelyek löszös talajtakarója kiválóan alkalmas volt a szőlőtermesztésre. A fennsík Kamaraerdő melletti, sziklagyepes része, amely számos ritka növény- és állatfaj élőhelye, valamint a Háros-sziget a még érintetlen ártéri erdőségével természetvédelmi terület.

Az újkőkortól kezdve már folyamatosan lakott vidéken az első jelentős emléket a rómaiak hagyták, létrehozva Campona castellumát (Nagytétény), amely a limes egyik jelentős katonai tábora volt. Fontos dunai átkelő lévén folytonos volt a lakosság, s a népvándorlás korából is kerültek elő régészeti leletek. A honfoglalás után Nagytétény területén volt Töhötöm (Tétény) vezér téli szállása. Az ezután már Téténynek nevezett településen IV. (Kun) László 1279-ben országgyűlést tartott a kun kérdés rendezésére. Az oklevelek tanúsága szerint a király és kísérete a Háros (egykor Csúthnak nevezett)-szigeten lévő Csúti premontrei prépostságban szállt meg. A Téténytől északabbra fekvő Csút falun kívül még egy harmadik település is létezett vidékünkön, a mai budafoki fennsíkon lévő Kána. Tétény a XV. század második felében élte virágkorát, ekkor már mezőváros (oppidum) volt. A török uralom végére a vidék három települése elpusztult, leginkább Tétény maradt fenn, amelyet földesura, Száraz György 1711 után német telepesekkel népesített be. Később magyar jobbágyokat is telepítettek ide.

Ez időben kezdődik Budafok története, amelynek területe a török uralom után, 1698-ban Savoyai Jenő herceg birtoka lett a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként (latinul Promontorium). Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Első házaikat a Brunnthal (mai Péter-Pál utca) völgyében építették fel. A település gyors fejlődését, csakúgy, mint Tétény, a szőlőkultúrának és a kőfejtésnek köszönhette. Ezekhez kapcsolódik a kerület páratlan pincerendszerének kialakulása is. A töretlen fejlődést az 1886. évi filoxérajárvány állította meg, amely szinte teljesen kipusztította a fő megélhetési forrást jelentő szőlőket.

Ekkorra már Budatétény is (1915-ig Kistétény a neve) önálló településsé vált, amelyre inkább az elszórtan épült házak, villák a jellemzők, minthogy a falu 1873-ig Nagytétény egyik szőlőhegye volt. A szétválás után kezdték az ófalura Tétény helyett a Nagytétény nevet használni.

A vasútvonalak megépülése (1861: déli vasút, 1882: pécsi vasút) megteremtette a későbbi évek fejlődésének alapját. A század utolsó évtizedében és a XX. század elején meginduló iparosodás (sörgyár, pezsgőgyárak, gyufagyár, sertéshizlalda) meghatározóvá vált a főváros gazdasági vérkeringésébe mind jobban bekapcsolódó települések életében. 1899-ben Budafokig, 1909-ben már Nagytétényig járt a HÉV. Ezekben az években kezdett kialakulni a Nagytétényhez tartozó Baross Gábor-telep is, amely az anyaközségtől távol szinte külön települést képezett.

Budafok, amely új nevét 1886-ban kapta az addigi Promontor helyett, 1926-ban városi rangot kapott. A megszűnt szőlőkultúra folytatásaként a város a XX. században jelentős borászati centrummá fejlődött, ahol a mai napig borászokat is képeznek. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.

A XX. század elején nagymértékben növekedett a települések lakossága, egyre hátrébb szorult a német jelleg s magyar többség alakult ki. A németség többségét a II. világháború után Németországba telepítették, de ma ismét feléledőben van a német nemzetiségi hagyományok ápolása. Az ipari fejlődés, a több száz éve itt élő németség kitelepítése, a fővároshoz csatolás, a nagyarányú beköltözések, lakótelep építések ellenére a túlnyomóan kertvárosias jellegű kerület a mai napig is őrzi egykori alkotó településeinek jellegét, amelyekben eleink műemlékek sorát hagyták ránk.

Budatétény

Budatétény (németül Kleinteting) Budapest városrésze a XXII. kerületben, 1950-ig önálló község volt, 1873-as önállósulásától 1915-ig Kistétény néven.

Határai a Háros út a Balatoni úttól, a Kis-Duna partja (a Háros-szigetet elválasztó öböl), Növény utca, Nagytétényi út, Rózsakert utca, XI. utca és meghosszabbított vonala a Klauzál Gábor utcáig, majd a Klauzál Gábor utca, Csiperke utca, Szabadkai utca, Kamaraerdei út a Balatoni útig, végül pedig a Balatoni út a Háros útig.

Kezdetben Tétény külterületi pusztája volt, ahol a 19. század elején kezdett kialakulni egy nyaralótelep, amit az 1850-es években Klauzál Gábor kezdett el fejlesztgetni.
1873-ban Tétény nagyközségből kiválva lett önálló község Kistétény néven, ami miatt kezdték az ófalura a Tétény helyett a Nagytétény nevet használni.
1915. április 30-ától Kistéténynek Budatétény lett a neve.

A község 1876-ig Pest-Pilis-Solt, majd 1876 és 1950 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. Járási beosztása viszonylag sokszor változott, mivel Buda környékén a járásokat többször átszervezték e háromnegyed évszázad alatt. Először a Pilisi alsó, majd a Biai járáshoz tartozott, 1922. július 27-étől a Budapest székhelyű  Központi járásba került át, végül 1934. november 14-én átsorolták a szintén Budapest központú Buda környéki járásba, mely a Biai járás átszervezésével jött létre.

Budatétény 1950. január 1-jétől Budapest XXII. kerületének része lett.

Budafok-Budatétény története

Budafok- Tétény, mely a főváros XXII. kerülete, a Duna jobb partján terül el. A 34 km2 –nyi területe n közel 160.000 ember él. Az 1950-ben létrehozott városrész a korábbi Budafok megyei városból, Nagytétény és Budatétény községekből jött létre.

  A kerület a karsztos Tétényi-platón helyezkedik el. Északról a Budai-hegység fő tömegétől a Budaörsi-medence, míg délen a Sóskúti-fennsíktól az úgynevezett Szidónia-völgy választja el. E fennsík jelentős része egykor kiválóan alkalmas volt szőlők művelésére. Mára a szőlők kivesztek, de a fennsík Kamaraerdőhöz közeli területein még megtalálható az egykori flóra és fauna. Ritka növény- és állatvilága nagyobb védelmet élvez, mióta a Tétényi Fennsík természetvédelmi területté vált. A kerület egy másik természetvédelmi értéke – a Háros – sziget – ma már védett, így a szinte érintetlen ártéri erdők páratlan jelentőséggel bírnak.

E tájon már az őskor embere is megtelepedett. A neolitikum (újkőkor) korától kezdve pedig folyamatosan lakott Buda dél-vidéke. Az első maradandó emléket a rómaiak hagyták itt. Tétényben felépítették Campona castellumát (mely az ókori római birodalom határán egy jelentős erődítmény volt), Budafok-Albertfalva határában pedig egy máig ismeretlen nevű segédtáborukat. Tekintettel arra, hogy e vidék mindig is fontos átkelőhely volt, érthető, hogy a népvándorlás korában is lakott a terület, melyről régészeti leletek is tanúskodnak.

    A honfoglalást követően Nagytétény területe Árpád egyik vezérének, Töhötömnek (Tétény) volt téli szálláshelye. A XI. századtól kezdve már Téténynek nevezett település több alkalommal is fontos események színhelye volt. Így például 1279-ben IV. (Kun) László király itt tartotta országgyűlését a kun kérdés rendezésére.

Tétény és Budafok területe között a Duna partján terült el Csút falu. A faluval szemben fekvő Háros szigetén pedig IV. Béla király 1264 tájékán alapította a Csúti premontrei prépostságot. Csúttal és a prépostsággal egy időben létezett a budafoki fennsík északnyugati területén Kána település. A mai Rózsavölgy Dunára néző lankáin pedig Kocsola majorsága létezett. A virágzó településeknek és az ekkor már mezővárosi ranggal rendelkező Téténynek a török kor vetett véget.

A százötven éves török uralmat követő felmérések siralmas képet mutattak Buda délvidékéről. A falvak teljesen elpusztultak, míg Tétényben néhány romos ház és mintegy két tucat túlélő várta sorsa jobbra fordulását. Tétényt Száraz György, majd lánya, Júlia és annak férje, Rudnyánszky József telepítette újra az 1720-as éveket követően.

Az újjáépítési időkben kezdődik a mai Budafok, korábbi nevén Promontor története. A ráckevei uradalmat 1698-ban meg-szerző Savoyai Jenő a Csepelhez tartozó – akkor még lakatlan – Promontoriumon 1714-17 között egy kastélyt építtetett. E kastély körül alakultak ki a telepesek első házai. A Csepelről átkompozó gazdák szőlőművelésbe kezdtek. A többségében német származású telepesek a szőlőnek köszönhetően hamarosan felvirágoztatták mind Tétény, mind Promontor községet. A fő megélhetést biztosító szőlőművelésnek az 1880-as években megjelenő filoxéra vész (szőlőtetű) vetett végett. A kisegítő megélhetést nyújtó kőbányászat nem volt képes a hatalmas anyagi veszteségeket ellensúlyozni. Ezekre az időkre esik Kistétény önállósodása (1873) és Promontor névváltoztatása Budafokra (1886). Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a hatalmas tárolókapacitást, a közlekedésnek köszönhetően (Duna, az 1861-ben megépült déli vasút, majd az 1882-ben átadott pécsi vasúti vonal) jól kihasználták. Megépültek az első üzemek, gyárak (sörgyár, pezsgőgyár), majd ezt követték az ipari üzemek is (gyufagyár). Az egykoron szőlőjéből megélő településeken az ipar lett a meghatározó. Budafok gyorsabb és dinamikusabb fejlődésének köszönhetőn 1926-ban városi rangot szerzett. Az ipar mellett azonban megmaradt a múltból a szőlőművelés oktatása. A XX. század elején – az országban egyedülállóan – létrehozták a pincemesteri tanfolyamot Budafokon, mely azóta többször átszervezve, átalakítva, de még ma is képezi a borászattal foglalkozó szakembereket. 1987-ben Budafok megkapta a Szőlő és Bor Városa kitüntető nemzetközi oklevelet. A XX. század első évtizedére esik Nagytétény egyik külterületének parcellázása, mely ma a Baross Gábor-telep nevet viseli.

E század folyamán az ipar és a folyamatos parcellázások következtében rohamosan nőtt a települések lakossága. Az egykori német dominancia egyre hátrább szorult, és a magyarság vette át a vezető szerepet. A németség végleges eltűnését pedig a II. világháborút követő kitelepítések befejezték. A települések fővároshoz csatolását követően, az iparosítás folytatása ellenére, az utóbbi évtizedek lakótelepes építkezései mellett, mindazonáltal a kerületre alapvetően a kertvárosias településforma a jellemző. E kertvárosi jellegű kerület ma is őrzi alapvető értékeit, az eleik által rájuk hagyott építészeti emlékeit, műemlékeit.

Szolgáltató központok, szolgáltatások:

  • Campona
  • Savoya Park
  • Campona mozi
  • Budafok SE sportlétesítmény ( BMTE Pálya )
  • Klauzál Gábor Budafok-Tétény Művelődési központ
Profitkész Kft. | 1223 Budapest, Szabadkai út 13. | +36-30/476-86-82 |

epitoipar.lap.hu |  csaladihaz.lap.hu |  Wikipédia - Építészet 
Impresszum és Tárhely Szolgáltató

Twitter

YouTube

Google Plus

Follow Me on Pinterest
  • Segítünk valóra váltani családi házzal kapcsolatos elképzeléseit!

    Pinned: 5 Aug 2016
  • Referenciák, hogy miért is érdemes minket választani! http://modernhazak.com/referencia/

    Pinned: 19 Jul 2016
  • Ikerházak http://www.modernhazak.com/

    Pinned: 6 Jul 2016
  • Velünk olyan otthona lehet, amelyről nem is álmodott. http://modernhazak.com/

    Pinned: 28 Jun 2016
  • A házépítés előnyei közé tartozik, hogy a saját ízlésünk szerint alakíthatjuk ki. http://modernhazak.com/

    Pinned: 18 Jun 2016
  • Tekintsen hosszú távú befektetésként egy ház építésére. http://modernhazak.com/referencia/

    Pinned: 30 May 2016
  • Generációk óta foglalkozunk az építőiparral. http://modernhazak.com/

    Pinned: 17 May 2016
  • Munkáinkat a megállapodás pontos betartásával látjuk el. http://modernhazak.com/

    Pinned: 26 Apr 2016
  • Figyelembe vesszük ügyfeleink igényeit. http://modernhazak.com/

    Pinned: 13 Apr 2016
  • Egyedi ízlések szerint alakítható ki egy új ház stílusa. http://modernhazak.com/

    Pinned: 27 Mar 2016